DSC_7621_resize
DSD_5197_resize
DSC_7639_resize
_ZCH8185_resize
previous arrow
next arrow

Városunkról

Történelmünkről - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország észak-keleti részén fekszik. Magyarország egyik legnagyobb és legnépesebb megyéje. Szomszédos megyék: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Hajdú-Bihar megye. Területe 5936 négyzetkilométer, az ország területének 6,4%-a. A megye földrajzi helyzete fekvése (határmegye) ellenére is kedvező. Természetföldrajzi szempontból két tájegységre, a Nyírségre és a Felső-Tiszavidékre tagolódik. A Nyírségben helyezkedik el a Rétköz területének mintegy 78%-a. A másik nagy terület a Felső-Tiszavidék. Ehhez tartozik a Szatmári-síkság, a Beregi-síkság, valamint az Ecsedi-láp is. A Nyírség hazánk második legnagyobb hordalékkúp-síksága, ahol a futóhomok a legelterjedtebb. Területét több folyó is átszeli (Tisza, Szamos, Kraszna, Túr, Batár), melyek a tájak mai arculatát jelentősen meghatározzák. A megye mai területe 1950-ben Szabolcs, Bereg, Ugocsa és Ung vármegye közigazgatási egyesítésével alakult ki, Szabolcs-Szatmár néven. Neve 1990. január 1-ével Szabolcs-Szatmár-Bereg néven vált véglegessé.

A Megye történelme a honfoglalás előtt

Hogy az ember mikor vette birtokába ezt a területet, azt a régészet ma még nem tudja teljes biztonsággal pontosan meghatározni. Az utóbbi évtizedek régészeti kutatásai azonban elég gazdag leletanyagot tártak fel ahhoz, hogy kimondhassuk: a neolit, az újkőkor embere mintegy 6500-7000 évvel ezelőtt megtelepedett ezen a tájon. A Méhteleken 1973-ban napvilágot látott újkőkori lelet, agyagisteneivel, az addig csak Dél-Magyarország területéről ismert Kőrös-kultúrához kapcsolható.

Tovább Olvasom
A honfoglalástól Mohácsig

A megye az ország egyik legjelentősebb, leggazdagabb honfoglaláskori leletanyagával rendelkezik. (Pl.: honfoglalás kori íjtegez a kenézlői temetőből, veretes tarsoly az újfehértói temetőből, fegyveröv és női hajfonatkorongok Tiszaeszlárról). A legelőkben, dúsan termő földekben, a vadaknak otthont adó erdőkben, halban bővelkedő folyókban, vízi állatoktól hemzsegő, nádat, sást fölösen termő mocsarakban egyaránt gazdag táj ideálisnak tűnt a honfoglaló magyarság számára.

Tovább Olvasom
Mohácstól a Szatmári békéig

A mohácsi verség súlyos következményekkel járt Szabolcs, Szatmár, Ung és Ugocsa megyék sorsára nézve. Ez a terület majd két évszázadon át a hadak fő vonulásának útjába esett. Itt vonultak a Habsburg uralkodók zsoldosai Erdély ellen, itt jött keresztül az erdélyi fejedelem, ha a Királyhágón innen volt ellensége, s mindennapos vendégek voltak a török portyázók is. A XVI. század végén, a XVII. század elején nagy csapatokban vernek itt tanyát a hajdúk, rablásból tengetve életüket, amíg Bocskai István le nem telepíti őket Szabolcs megye már teljesen elnéptelenedett déli részein.

Tovább Olvasom
A szatmári békétől 1848-ig

A szatmári béke után viszonylagos nyugalom köszöntött a Felső-Tisza vidékének lakosságára. Viszonylagos, mert bár hadjáratok, csaták nem zaklatták a lakosságot, de sújtották pestis és kolerajárványok. Sújtották a Tisza áradásai, az időnként egész falvakat elpusztító tűzvészek, vagy az 1814-1817 közötti éhínség is.

Tovább Olvasom
1848 után

1849-ben, miután a magyar forradalom és szabadságharc elbukott, a vármegyék autonómiáját is felszámolták. Királyi biztosok kerültek a közigazgatás élére. A politikai és közigazgatási elnyomás szorosan összeszövődött e térségben a birtokviszonyok rendezésével, továbbá a korábban nem tapasztalt méretű természetátalakító tevékenységgel. 1857-1872 között zajlottak le a birtokrendezési perek, melyek összefonódtak a Tisza árszabályozási munkálataival. Eltűntek a több ezer holdas nádasok, kiszáradtak a korábban halat bőven kínáló tavak, csíktól hemzsegő erek. A volt jobbágyok, házas és házatlan zsellérek ettőlfogva parasztok, cselédek, napszámosok lettek, akiknek a földmérők kiméregették a fél, negyed és nyolcad telkeik után a 14, a 7, vagy a 3,5 hold földeket, hogy osztozkodjanak rajta Mária Terézia uralkodása óta ugyancsak megnépesedett családjaikkal. Soha nem tapasztalt nagy nyomorúság köszöntött erre a térségre. Amíg országosan a 0-5 hold között birtokló nincstelenek és törpebirtokosok aránya 53,5% volt, addig itt ez az arány meghaladta a 62%-ot. Az 5-100 hold közötti gazdaságok országosan 45,5%-os, a térségben viszont csak 35,3%-os arányt képviseltek. A korabeli Szabolcs megye 800000 hold művelhető területéből 176000 holdon 20 uradalom osztozott, 216000 holdját pedig 105 birtokos tudta a magáénak 1000-3000 holdas birtoktestekben. Nem volt jobb a helyzet Bereg és Szatmár megyékben sem.

Nyírlugos törtémelme

A város nevének eredete eddig még tisztázatlan, de több elképzelés született a névadásról. A Nyír-előtag a nyírfára vezethető vissza. A Lugos utótagról három változat létezik. Az első változat szerint a település határában rengeteg vadszőlő (vagy vadrózsa?) termett és ezeket lugasokra futtatták fel. A második szerint a föld minőségéről kapta a Nyírlugos nevet, a harmadik szerint pedig a településen sokan foglalkoztak szőttesek készítésével és a vásznat lúggal fehérítették, így alakult ki a Nyírlugos név.

Tovább Olvasom
Nyírlugos címere

Nyírlugos város címere álló, kékkel és vörössel hasított felső élén kétszer ívelt (homorúan), háromszög pajzs, a pajzstalpban kék ékkel. A jobb oldali kék mező zöld udvarán ezüst ölfarakás fölött természetes színű (barna) szarvas szökell balra egy (részben takarásban levő) ezüst törzsű zöldellő nyírfa fölé. A bal oldali vörös mező balról ezüsttel ötször sárkányfogazott. A pajzstalp kék ékjében hegyével felfelé ezüst csoroszlya, balra hegyével lefelé ezüst ekevas lebeg. A pajzson ostromoromzatú falkorona díszlik három bástyával. Mögüle foszlányok gyanánt jobbra és balra zöld rózsalugas ereszkedik alá vörös rózsákkal és rózsabimbókkal.

Tovább Olvasom
Nyírlugos zászlaja

Nyírlugos város zászlaja fehér színű, a hosszanti oldalakkal párhuzamosan fent vörös, alul arany szalag fut. A címer a zászló (lobogó) közepén helyezkedik el, tengelye párhuzamos, a felső harmadban helyezkedik el, alatta arany szalag van, rajta a „Nyírlugos” felirat olvasható. Ebben a változatban az alsó él arannyal rojtozott.

Nyírlugos